Az akkumulátorok működésének és szerkezetének alapja közel száz éve nem változott. Az autókban használt típusok és a nagyobb teljesítményű ipari modellek is hasonló elven működnek. Az akkumulátor cellákból épül fel, amelyekben egy pozitív és egy negatív elektród, illetve az ezeket körbeölelő elektrolit kap helyet. Az ólom-savas akkumulátorokban az elektródok ólom- és ólom-oxidlemezek, az elektrolit szerepét pedig a kénsav tölti be. A villamos energia tárolását vegyi úton oldják meg. Kisütéskor a folyamat lényegében megegyezik a galvánelemeknél ismerttel. Töltés során a kémiai reakció visszafelé játszódik le. Az akkumulátor a tervezett felhasználás szerint lehet ciklikus, mozgató, standby vagy indító. Érdemes ezekről is ejteni néhány szót. A különböző típusok külső kialakítása szinte teljes mértékben megegyezik, a burkolat alatt azonban jelentős eltérések lehetnek az elektrolit összetételében vagy a szerkezet kialakításában. Ciklikus – Ha az akkumulátor kisütése rendszeres, vagyis a használat teljes kisütés-újratöltés kört ír le. Tipikusan elektromos meghajtású járművekben és takarítógépekben találkozni ilyenekkel. Indítóakkumulátor – Széles körben ismert, hiszen minden gépkocsiban találni egyet. Rövid időn keresztül képes nagy áramot leadni. Standby vagy készenléti – Ezek az akkumulátorok amolyan tartalékként szolgálnak, nem használják őket állandóan. Példaként a vészvilágításhoz használt termékeket említhetjük, amelyek áramszünet esetén lépnek működésbe. Mozgató – Ilyen akkumulátor biztosítja például az elektromos targoncák meghajtásához szükséges energiát. Léteznek kettős felhasználású típusok is, ezek azonban gyakran csak félmegoldást jelentenek. Rendelkeznek a ciklikus és az indítóakkumulátorok előnyeivel, azonban nem képesek felvenni a versenyt a kifejezetten egy célra tervezett modellekkel.